GTR-Masters.hu MWTCR 2022 őszi szezonzáró (Interlagos)
Számomra igen izgalmasan zárult a GTR-Masters.hu MWTCR 2022 őszi idénye, ugyanis az utolsó futam előtt - ha a mínuszolásokat is figyelembe vesszük - hárman voltunk esélyesek a dobogó második-harmadik fokára. (az első hely kérdése már korábban eldőlt, Mickiewicz Máté lett a szezon bajnoka)
A verseny előtti számolgatásokból egyértelművé vált, hogy mindenképp több pontot kell szereznem versenytársaimnál, ugyanis Kis Tibi 1188 ponttal állt a második helyen, őt követtem én 1186-al, majd Kurián Ádám volt még nagyon közel 1183 megszerzett egységgel.
A felkészülés igen zaklatottra sikeredett, ugyanis az eWTCR elvette az összes időmet, illetve más elfoglaltságok miatt sem tudtam leülni a gép elé.
A hét elején viszont kezdett összeállni a fejemben a pálya, hogy milyen ívek az igazán gyorsak, rengeteget teszteltem, kezdett minden "kisimulni", majd elérkezett a szerdai, minden eldöntő ütközet napja.
A bemelegítés alatt - magam sem tudom, hogyan - megfutottam a top időmet (azóta sem tudtam olyan gyorsan menni, mint ott akkor), így bizakodva vártam az időmérőt: 1 tizeddel ugyan elmaradtam ezen legjobb időmtől, viszont nem jelentett volna kedvezőbb pozíciót: az 5.-ik helyről vártam az első verseny rajtját.
Az első körös tülekedés után próbáltam hozni a tempóm, ami nagyjából sikerült is, bár időnként igen közel került hozzám Gencsi Dávid, de miután ő is el lett foglalva a mögötte érkezőkkel, így biztonságba bejöttem a 30 percet követően ötödiknek. (a lényeg első fele megvolt, miszerint Kis Tibi és Kurián Ádám előtt autózzak)
Igen ám, viszont Tibi - szerintem - kihozta a lehetőségeiből a maximumot: 10.-ikként beérve ő kezdhette az élről a második, 25 perces versenyt. Újabb szorzás-osztás, melynek eredménye az lett, hogy mindenképp harcosabban kell közlekedjek a sikerem érdekében.
És ez meg is történt: a rajt után sikerült pozíciókat nyernem, majd újabb előzéseket követően már a negyedik voltam, mikor egy apró hiba miatt visszaestem ugyan ötödiknek, viszont az előttem összeakadó Malm Balázs - Gencsi Dávid duót kikerülve, ismét a harmadik helyen találtam magam, és elkezdhettem a felzárkózást a másodikra, Steixner Zsoltra.
Apránként ez sikerült is, így megelőzve őt, már csak Kis Tibi volt előttem, akire közeledtem, de nem sikerült támadási pozícióba kerülnöm, így befutottam mögötte másodiknak.
Szumma-szummárum, ami a dobogóért folyó csatát illeti: Kurián Ádámnak sajnos nem igazán volt meg a tempója, Kis Tibi pedig ezen taktikával csupán 164 pontot tudott összegyűjteni - az én 178-ammal szemben - így ismét bezsebeltem egy ezüstöt a bajnokság végén.