GTR-Masters - R3E DTM2013-2016 - 2024 Ősz - Paul Ricard

Végre egy kis sikerecske a BMW-vel, de kezdjük az elején: továbbra sem találtam a közös hangot a kocsival, nem ment alattam jól, viszont szembejött egy működő beálítás a YouTube-on, amivel végre nem kellett folyamatosan improvizálnom és tulajdonképpen először feszegethettem a határokat.

A szezon első endurance (azaz 60 perces) versenye előtt, az időmérőn a hatodik helyre kvalifikáltam, majd a rajt után eleinte próbáltam menni az élmezőnnyel, egészen a harmadik körig: ekkor kezdődött ugyanis a DRS libikóka, mert elöl maradva jöttek a mögöttem jövők és kikerültek úgy, ahogy azt kell... Ez ment egészen addig, amíg Harmati Tamással ketten nem maradtunk, mert onnantól kezdve egymást boldogítottuk: hol nekem, hol neki volt DRS-e, és gyorsabb voltam ugyan - amit mi sem bizonyít jobban, hogy egy kicsúszós-megforgós hibám után, pár körön belül ismét mögötte voltam - egyszerűen nem tudtam kiépíteni 1 msp előnyt, hogy Tamást le tudjam szakítani (bár ha belegondolok, az egyedül körözgetés meg unalmas lett volna).

A boxkiállás sem hozott változást, utána is ugyanúgy előzgettük egymást oda-vissza, közben pedig ment a matek a fejemben: vajon az utolsó körben kinek lesz DRS-e... Hát, Tamásnak jött ki a lépés, a szokásos módon az első szektort az ominózus egyenes előtt próbáltam a kopott gumik ellenére is megnyomni, ez nagyjából sikerült is, szóval vártam, hogy megérkezzen az éppen gyorsabb autójával (már készültem, hogy védeni fogom a belső ívet valahogy), de valami történhetett, így átfűzögetve az utolsó kanyarokat, célba értem az előkelő negyedik helyen.

Innen már csak felfelé vezet az út (ha egyáltalán sikerül majd egyszer a dobogóra is felállnom), viszont ez volt az első forduló, amikor végre élveztem az autózást és magabiztosan csatázhattam a többiekkel.

Folytatás Motorland Aragon-ban, egy olyan pályán, amit amúgy szeretek és voltak rajta szép sikereim is - mondja az első kerekes WTCR "Jóska" a hátsókerekesek világában...