RaceRoom Hungary Őszi WTCR bajnokság - Makaó (hetedik forduló)

Az előzetes hotlap idők alapján látható volt, hogy ezen a roppant nehéz versenyen Farkas Bence érintehetlen lesz, nekem pedig be kell érnem - jobb esetben - a második hellyel.

Minden a "terveknek megfelelően" alakult: kimondottan halovány, minden szempontból biztonsági kört futottam, ugyanis rettegtem attól, hogy ha valahol véleltlenül koccolom a szalagkorlátot, érvénytelen lesz a köröm és indulhatok az utolsó helyek egyikéről. Szerencsére, ez a kör elég volt a második helyre.

Az első versenyen egy ideig csatában voltam Vajk Gáborral, de később lemaradt, így a boxkiállásokat követően légüres térbe kerültem, ahol csak a verseny végét kellett megvárnom, így másodikként zártam a futamot.

A második versenytől pedig féltem (ami később be is igazolódott), ugyanis nagyságrendi különbség volt az élmezőny és a középmezőny tempója között, a 14.-ik helyről indulva szinte borítékolható volt a baleset, ami be is következett: próbáltam szélárnyékban egy Audi mögött elsurranni a füstfelhő mellett, de nem volt szerencsém, így körbe lett törve a kocsim (szerencse a szerencsétlenségben, hogy a roncs még használható volt erősen korlátozott formában).

Így a mezőny végéről indultam neki a felzárkózásnak, de támadni nemigen tudtam, így Mándity István a verseny vége felé utolért, majd meg is előzőtt, az utolsó körben pedig minden mindegy alapon, csak elmentem Beke Péter mellett, amivel végül feljöttem a 14.-ik helyre.

Öröm az ürömben, hogy Bence később kiesett a versenyből, így tulajdonképpen közeledtem hozzá, de az utolsó, Shanghai-ban esedékes fordulón ez a 30 pont elég halovány reménysugár, sajnos a zhuhai szerencsétlenség (meg a mostani incidens) nagyon nem kellett volna.